Szerző: PazsitZ

Pozitív életszemlélet, a cím okkal sokakat elriaszthat elsőre, hiszen rengetegen erre próbálnak értelmetlen magyarázatokat, egész előadásokat ráhúzni, hogy meggyőzzenek-tanítsanak valamit, amit maguk is tudnak, hogy egy túlzó elferdítés. Magyarországon talán a legfelkapottabb a Szabó Péter, aki pl. motivációs trénernek nevezi magát.
Én véletlenül sem akarok túlmagyarázni bármit, viszont megpróbálom megvizsgálni, mit gondolok a témáról és ezt milyen általam releváns pontok tanulmányok támasztják alá.

A pozitív szemlélet, az önbeszéd, segíthet a megfelelő döntésekben, növelhetik az eredményességet és segíthetnek a célokat elérni.
A pozitív szemlélet motivációt adhat, hogy ne adjuk fel, amikor már közel vagyunk a célhoz.
Lehet egy egészséges önbizalmunk, tekinthetünk a nehézségekre kihívásként és megláthatjuk a lehetőséget a fejlődésre.

Persze a probléma, hogy ezt az extra adalékot nagyon nehéz megállapítani és objektíven mérni.

Ez miért is működhet?

Az önbeszéd, megerősítés befolyásolja a nem tudatos/tudatalatti ént, amely az irányítás és döntések közel 90-95%-áért felelős.
Tudomásul kell vennünk, hogy az életünk során rengeteg döntést automatikusan hozunk meg, ezek a beépült mintáink és megszokásunk alapján születnek és mentesítenek a mentális kifáradástól.

Talán banálisnak hangzik, de például a hiper-produktív embereknél nem egyszer megjelenik egyfajta egyedi öltözködés (Jobs, Zuckerberg, Obama). Az ok egyrészt: ennyivel kevesebb döntést kell hozniuk reggel és új ruha vásárlásakor.
Ez valahol a minimalizmus irányába hat, de stílusban is egy letisztult saját egyéniséget ad, aminek mint brand, további pozitív hozadékai lehetnek. megjegyzés: a minimalizmusról tervezek írni a későbbiekben.

Motiváció

Úgy érzem a motiváció és pozitív szemlélet jelentősen egymáshoz kapcsolható fogalmak. Míg a pozitív szemlélet, ahogy említettem segíthet túl lendülni a nehézségeken és erőt adhat. A motiváció pedig szükséges támogató, hogy elinduljunk és rajta maradjunk az úton.
Fontos a belső kontrollra helyezni a hangsúlyt, és minél inkább figyelmen kívül hagyni a külsőt.
De mégis hogyan tudunk változtatni, ha negatív és levertek vagyunk? Mindenki átélt már olyat, hogy a kedvenc zeneszáma feldobta a hangulatát, ezáltal pedig vidámabb, pozitívabb lett, akár még fizikai szinten is. Kevésbé vagy egyáltalán nem érzett fáradtságot.
Mindez nyilván az agyban gerjesztett hormonok hatása. Viszont a fáradtság és melankólia is sok esetben csak egy érzés. Valójában bőven akad tartalékunk mind fizikailag, mind szellemileg. Erre kiváló példa a sokak által már ismert 40%-os szabály.

A 40%-os szabály : Jesse Itzler – Living with a SEAL könyvéből ered a katonai kiképzésekről ismert szabály, amikor már úgy érzed nincs több erőd, akkor még van benned 40%, csak át kell billenned a holtponton.

Az egyik talán legfontosabb motivációs és halogatást leküzdő tanács:
Ha nincs is kedved, erőd valamihez csak kezd bele 5-15 percre. Feltehetőleg utána, amikor belemerültél úgyis hosszabb ideig fogsz foglalkozni az adott feladattal/tevékenységgel.

Sok esetben sportolásnál érdemes belekezdeni, még ha fáradtnak is érzed magad. Utólag rengeteg alkalommal fogsz meglepődni, hogy nem is voltál igazából fáradt és végül csak egy kellemes fáradtságot érezni.
Ha pedig végképp nem megy, mert valóban fáradt, sérült vagy, akkor pedig nem szégyen feladni. De ezt a döntést sosem szabad előre meghozni.

Tehát a kapcsolat, hogy túl kell tudni lépni a nehézségeken. Ez létrejöhet lelki és fizikai támogatással. A lelki főként a megfelelő idegrendszeri hormonok által indukálható. A fizikai tevékenységek pedig hormonokat szabadítanak fel bennünk, ami által pozitívabbak és boldogabbak leszünk.

Erről bővebben: Motiváció, az erőfeszítés dicsérete

Potenciális csapda

Viszont nem árt óvatosan értékelni és helyesen alkalmazni a pozitív szemléletet és koncepcióját.
Nem szabad hazudni magunknak, ha bánatosak vagyunk, szorongunk az tudni kell kezelni. Pozitív mantrákkal vagy egyéb módszerekkel, a tudatos énünket úgysem fogjuk tudni becsapni.

Nem szabad azt elhitetni magunkkal, hogy a puszta hozzáállás meghozza az eredményeket. Az eredmények és igazi fejlődés kemény munkával érhető el.
Továbbá az sem mindegy hogy a motivációt milyen formában használjuk.

De most akkor, mi is a pozitív szemlélet?

Az én véleményem szerint a pozitív szemlélet csak egy szorzófaktor, amely a potenciálisan elérhető eredményt növeli avagy a bejárandó utat tudja esetlegesen megrövidíteni. A munka és erőfeszítés sosem lesz kiváltható.
Nem mellesleg, hogy ha egy pozitív szemléletet próbálunk tartani, akkor még a kemény munka is inkább csapódik le utólag egy kellemes fáradtságként és nyújt megelégedést, büszkeséget.

Hiszen fontos, hogy ne csak a puszta cél okozzon örömet, mert könnyen lehet, hogy végül nem is oda jutunk, ahova eredetileg terveztük. De mégis így lesz tökéletes.
Ezért is az egyik legfontosabb, hogy tudjuk élvezni a részeredményeket és az egész utat, amit ezalatt bejárunk.

A gyerekek a tanulmányok és kísérletek tanulsága szerint, sokkal többet érhetnek el, ha az “okos/tehetséges vagy” helyett a “szép munka”, “ügyesen megdolgoztál érte” típusú dicséretekkel motiváljuk.
Így az erőfeszítés, az általunk irányítható-befolyásolható cselekvésre utalunk, mint a siker kiváltó oka. Míg az első esetekben egy eleve meglevő tulajdonságot emelünk ki, amely egy befolyásunkon kívül levő attribútumnak tulajdonítja a sikert. Addig a második esetben a munkát, erőfeszítést hangsúlyozzuk, hozzuk előtérbe, amely nyitottabbá teszi a lehetőségeket.

Egy extra adalék a kísérletek tanulságaiból: a résztvevőknek utólag feltették azt a kérdést is, hogy mennyire élvezték a gyakorlatot/feladatot. A megfelelő dicséretet alkalmazva a benyomásuk is pozitívabb volt. Míg a befolyásunkon belüli attribútum dicséret alanyai jobban élvezték magát a gyakorlatot, addig a másik csoport kevésbé vagy egyáltalán nem.

Miért működünk így?

Pszichológiai alapon ha megnézzük az életünkre rengeteg minden van befolyással. Egy komplex világban élünk, manapság több inger ér minket, mint valaha a történelmünkben. Nyilván minden inger befolyásolja többé vagy kevésbé az életünket.
Így fontossá válik, hogy mit tekintünk általunk befolyásolhatónak, ezáltal pedig mit érzünk. Esélyt a fejlődésre és javulásra vagy végeredményben külső tényezők áldozatának fogjuk tartani az esetleges kudarcunkat.

A kontroll helye (belső avagy külső)

Az alapvető koncepció egy egészséges szétválasztása az általunk vezérelhető és befolyásunkon kívüli történéseknek az egyes élethelyzetekben.
A feladatunk pedig minél inkább koncentrálni és a megoldást a kontrollunk alatti halmazban lévő eszközökben keresni.
A kontrollunkon kívüli dolgokra pedig kevésbé hagyatkozni, csak el kell fogadni és bízni, hogy ha az általunk befolyásolható dolgok is helyre billentik az egészet.
Ennek a felfogásnak végül fontos szerepe van, megmutatkozik a felelősségvállalásban is.
Viszont el kell fogadni és reálisan tekinteni ezekre a határokra. A túlzott kontrollra való vágy, hogy mindent irányítani és befolyásolni tudjunk egy hibás cél.
Az igazán sikeres emberek is beleütköznek rengeteg kudarcba. Persze nem ez van kiemelve, amikor a sikerüket mutatják be, ezt hívják jéghegy illúziónak. A különbség csak annyi, hogy a többszöri kudarc után is újra próbálkoznak, más fronton, más módon.

Az egyik ilyen híres ember például Elon Musk, érdemes rákeresni az Elon Musk failure alatt fellelhető infografikára.

Rögzült / Növekedés fókuszú gondolkodásmód

Rögzült

• hit, mely szerint a képességek adottak és nem megváltoztathatóak
• személy, képesség alapú dicséret
• motiváció, hogy okosnak tűnj
• a hibázás ténye a feladáshoz vezet

növekedési

• hit, mely szerint a képességek fejleszthetőek
• folyamat, erőfeszítés és stratégia dicsérete
• motiváció a tanulás és fejlődés
• a hibázás csak leszűkíti, pontosítja a cél irányát és új kihívásra sarkall

Ellenpont

Viszont vannak tanulmányok, amelyek szerint a tinédzser felnőtt kort elérve ez a stratégia nem feltétlenül működőképes.
Itt feltehetőleg az erős ego miatt eshet vissza az ember egy rögzült gondolkodásmódba, mivel az ego már fontos szerepet játszik, viszont még nem alakult ki egy egészséges önértékelés-önbizalom szint.

A végkövetkeztetés

Mindenkinek lehetett tapasztalata, amikor kemény munka után sem jött az eredmény, és csalódott az ember, hogy nem érzi a befektetett munka gyümölcsét. Ekkor az erőfeszítésre hivatkozni visszaüthet.

Ahogy egy-egy szerencsés eset is eltántoríthat, a befektetett munka megtérülése elvtől. Ha egy diák pár alkalommal szerencsés. Mondjuk 10 tételből csak kettőt tanul meg, majd pont azt kihúzva ötösre vizsgázik.
Majd miután nem lesz szerencséje belekerülhet egy lefele tartó spirálba.

Alapvetően úgy gondolom, nincs általános módszer. Vannak kor szerint jobban vagy kevésbé működő módszerek. Van amikor bármilyen módszer csődöt mondhat, egy lázadó és azért is ellentmondó korszakban.
Így leginkább helyzetfüggő mikor, milyen módszer billenthet a lelki és érzelmi állapoton, ami fejlődésre tud sarkallni.